A CSALÁD GERNYESZEGI ÁGA

A Széki Teleki család az ősi Garázda nemzetség leszármazottja. A Garázda nemzetség a XII. századtól fogva egyik fő birtokukról, a Bolgárországban fekvő Mecsíncéről származtatja magát. A történelem folyamán a Garázdák három ágra oszlottak: Zágorhídi, Széki és Teleki ágra. Eredetileg 1408-ban nyerték el csereadományként a Békés megyei Telek pusztát. Később került a Garázdák birtokába Zágorhíd és Szék község.

A széki Garázda-ág utolsó férfi sarja, a XVI. század végén élt János lengyelországi harcaiból hazatérve Fejér Juditot vette feleségül. Egyetlen leányukat, Garázda Annát Teleki Garázda Dénes fiához, Mihályhoz (született 1580 körül) adta feleségül, aki Báthory Zsigmond és Bocskai István udvarában volt testőrkapitány. Széki Garázda János a csatatéren vesztette életét, általános örökösévé Teleki Garázda Mihályt nevezte meg. E Mihály leszármazottai széki Telekieknek írták magukat. Ettől az időponttól kezdve részletesen követhetőek a leszármazási és rokoni kapcsolatok. Más források szerint a Garázda nemzetségi leszármazást nem lehet egyenesen levezetni így Teleki I. Mihály a család első bizonyított őse.


IMG_8830
Teleki I. Mihály fia, János, jenői várnagy, zarándi főispán és a hajduk kapitánya volt. 1630 körül vette nőül Bornemissza Annát, Apafi Mihály feleségének nagynénjét. Fiúk, Teleki II Mihály (született 1634-ben, meghalt 1690. március 3-án) volt az ősapja minden későbbi Telekinek. Apafi Mihály fejedelem nagy hatalmú kancellárja vetette meg alapját a család vagyonosodásának és közéleti tekintélyének Az ő érdeme, hogy Erdély újra egyesült a magyar korona országaival, még ha Habsburg uralom alatt is. Teleki Mihályt Habsburg Lipót már 1685-ben grófi rangra emelte; halála után, 1697 április 20-án Teleki Mihály öt fia nyerte el a római szentbirodalomi grófságról szóló és bővített címerre jogosító diplomát.
Mind békeidőben, mind nagyobb politikai megrázkódtatások idején céltudatosan növeli birtokait. A 1694. szeptember 26-án készült összeállítás 75 helységben 1956 jobbágy, 178 zsellér és 297 szökött jobbágy létezéséről tesz említést. E hosszú jegyzéken szerepel a gernyeszegi birtok a gernyeszegi várral, 24 jobbággyal, 4 zsellérrel és 8 szökött jobbággyal.
Teleki Mihály a gernyeszegi várból indult a zernyesti csatába, ahol 1690. augusztus 21-én elesett. Tetemét özvegye, Veér Judit Gernyeszegen temettette el. Maradványait csak 1908-ban találták meg és helyezték el a gernyeszegi templomban, ahol síremléke ma is megtekinthető.
Teleki Mihály feleségének, köröstarcsai Veér Juditnak tizenhárom gyermeke született. A hat fiú közül azonban csak háromnak a családfája vezethető le napjainkig.
A fent említett három gyermek egyike I Sándor, 1679-ben Gernyeszegen született, 1754. szeptember 5-én Gyulafehérváron halt meg. 1736-ban az erdélyi udvari kancelláriához került. Később Torda megye főispánjává nevezték ki. Kétszer nősült, első feleségétől, gróf Bethlen Júliától született 1710. augusztus 14-én második fiúként László, ő örökölte az akkori gernyeszegi várat.
Teleki László gróf Raday Esztert vette feleségül 1732-ben. Ebből a házasságból 1736. december 21-én született József, akinek neve összefonódik a mai kastély építésének leghosszabb és legjelentősebb szakaszával.