A KASTÉLY VOLT LAKÓI

A kastély hosszú építése es az akkori tulajdonosok közéleti szerepvállalása nem tette lehetővé hogy az építtetők ténylegesen a kastélyban lakjanak. Teleki László (1710–1778), akinek idejében az építkezések elkezdődtek, nem lakott Gernyeszegen, az akkori vár már túlságosan romos volt.


IMG_3413-geradev1
TTeleki József (1738–1796) fél életét ugyan a kastély építésével töltötte, de nem adatott meg, hogy a kastélyban lakjon. Ő a francia felvilágosodás eszméinek egyik legnagyobb magyar képviselőjének számít. Bod Péter nagyenyedi kollégiuma után Baselben és Leydenben tanult. Utána mai kifejezéssel élve nagyon komoly politikai karriert futott be. Hosszú éveken át főispáni tisztségben szolgált. Élete végén valóságos belső titkos tanácsos, 1795-ben pedig koronaőr lett. Személyéről legfrappánsabb a II Lipót császár által megfogalmazott vélemény: „Teleki József, Ugocsa vármegye főispánja, nagy tehetségű és igen művelt ember, rendkívül ravasz, lobbanékony és szenvedélyes; a protestáns párt vezére, akire mint pápájukra tekintenek”.
Teleki József (1777–1817) is a családi hagyományokhoz híven főkormányszéki tanácsos volt és királyi kamarás. Felesége, Teleki Zsófia, férje emlékére állította fel a gernyeszegi parkban levő emlékművet.

Teleki Julianna (1805–1863) Teleki József egyik leánya. 1825-ben Tisza Lajoshoz megy férjhez. Tisza Kálmán miniszterelnök édesanyja es Tisza István miniszterelnök nagyanyja. Irodalmilag Jókai Mór örökíti meg mint  Baradlaynét a „A kőszívű ember fiai”-ban.

IMG_6046
Teleki Domokos (1810–1876) Teleki József egyetlen életben maradt fia. Az ő titkára volt Gyulai Pál, aki 1897-ben, visszapillantva fiatal korára, a „Gernyeszegen” című költeményt írta (1855-ben az Akadémia tiszteletbeli és igazgató tagja közé választották).
Az ő életének folyamán születik meg a gernyeszegi kastélyban 1874. október 8-án, unokája Bethlen István, aki Magyarország miniszterelnöke egy évtizeden át.
Teleki Géza (1850–1882), Teleki Domokos fia, korán meghalt és két fiút hagyott maga után.
Teleki Domokos (1880-1955) kiváló műgyűjtő volt. A kastély keleti szárnyának földszinti folyosóján valóságos lapidáriumot alapított. Gazdag ötvösmű- és fegyvergyűjtemény, bonyolult zárú XVIII. es XIX. századi vas- és faládák ékesítették a privát múzeumát. A legnagyobb érteket azonban a erdélyi fejedelmi korból való török szönyegek képviselték. Neki is nagy szerepe volt az 1914-ben, Budapesten tartott első török szőnyeg kiállítás megszervezésében.
Teleki Domokost és feleségét, Teleki Edinát a második világháború Magyarországra űzte. 1945-ben nem jöttek vissza Gernyeszegre, fiúkat, Teleki Mihályt (1908-1988), Gernyeszeg utolsó tulajdonosát soha többé nem látták a kommunista diktatura miatt. Óriási nyomorban, egyik kiskoru unokájuk mellett haltak meg Somogy megyében.
IMG30_2
Teleki Mihály (1908–1988) 1935-ben átvette a kastély és a gazdaság vezetését. Neki és családjának jutott osztályrészül a kastély második világháború utáni elvesztése. A szovjet csapatok elől ők is Magyarországra menekültek. 1945-ben tértek vissza, és a kastélynak csak a csupasz falait találták. A teljes belső berendezés elpusztult (széthordták), elégett. A levéltárban, a családi papirokon, a lovakat tartották, Teleki Domokos privát muzeumának nyoma sem maradt. 1948-ig a nyári hónapok folyamán még néhány szobát laktak a kastélyban. 1949-tól 1964-ig kényszerlakhelyen kellett élniük Marosvásárhelyen egy pincében.
2005-től a kastély visszakerült a jogos tulajdonsok, Teleki Mihály örököseinek birtokába.